Feled története

Feled a közép-szlovákiai régióban fekszik, Rimaszombattól 11 km-re délkeletre, a Rima medencéjében.
obraz Jesenské 1
 
Az első írásos emlék 1274-ből származik a faluról, ahol Feled néven említik.
Veladin, Feled
Későbbiek folyamán a név fokozatosan változott: 1773-ban Feledincze, 1920-ban Feled ill. Veledín, 1927-től 1948-ig Feledince, majd 1948-ban a falu elnevezését Jesenskére módosították a szlovák költő és író vezetékneve után.
 
A Feled elnevezést a mai napig használják az itt élő magyar ajkúak.
 
 
Kezdetekben a falut a Rátolty család, a 15. században a Feledi család, majd a 16. században a Lórántffy család birtokaként említik, végezetül a falu több nemesi család között oszlott szét.
 
Feled obrazKésőbb a gömöri , majd ajnácskői váruradalomhoz tartozott.
Sokat szenvedett a török megszállás alatt, de különösen a 18. században a Vay földesúri családtól, amikor a jobbágyok teljesen elszegényedtek. 1773 - ban 54 házat és 414 lakost számlált.
 
 
A lakosok mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század második felétől szolgabírói kerület székhelye volt.
 
Az első Csehszlovák Köztársaság idején is mezőgazdasági jellegű település volt.Feled Jarasbirosag
Munkanélküliségtől szenvedett.
1938 és 1944 között Magyarországhoz csatolták.
1949 - ig a község járási székhelyként is működött.
Járási székhelyként 27 falu és 26 puszta / telep tartozott hozzá.
A felszabadulás után a község fejfődésnek indult. Szlovákia műemlék jegyzékében Feled csoportos út meti faluként szerepel.
A megszállás idején ellenállók csoportja is tevékenykedett itt.
 
A falu hivatalos neve az Osztrák - Magyar Monarchia idején Feled volt. Az 1918 - as fordulat után rövid ideig Veledín és Veladín néven említették, 1922 - től Feled és Feledince. 1950. január 1 - től pedig Jesenské a neve.
Jesenské obraz2.
 
A járasi székhelyet a 19. század végén helyezték át ide Rimaszécsről, amely 1951. január 1. - vel megszűnt és a községet a Rimaszombati járáshoz csatolták.
 
 
 
 
A címer története
erbEz a községi pecsét a 18. század második feléből származik.
A pecsétnyomó lenyomatát a budapesti városi és községi pecsétek gyűjteményében őrzik. A " FELED KÖZSÉG PECSÉTJE " köriratú pecséten a falu jelképeként egy ekevas látható, két , a földből kinövő gabonakalász között.
 
 
 
A községi hivatal épülete
A jelenlegi községi hivatal építését állítólag 1935 - 36 - ban kezdték el Urbán Dezső kezdeményezésére, akinek a 
tulajdonát is képezte.Obecný úrad Késöbb bérbe adta a jegyzői hivatalnak, amely az emeleten működött. A földszinten gyógyszertár és borbélyüzlet volt.
Az épület 1950 - től lett a Községi Hivatal székhelye,  amely a jelenlegi (temető melletti ) magyar tannyelvű alapiskolából költözött át ide.
 
 
 
Nevezetességek 
pamatihodnosti
A községben található a Szűz Mária Megjelenése római katolikus templom.
Ezt az eredetileg 1737 - ben épült barokk épületet többször is átépítették.
 
1825 - ben tűzvész rongálta meg.
 
A református templom 1898 - ban épült neoklasszicista stílusban az egykori középkori templom helyén.
 
 
 
Emellett két nemesi kúria is található a településen.
Az első a 18. század végén épült késő barokk stílusban. A második klasszicista kúriát a 19. század közepén emelték egy korábbi reneszánsz épület helyén.
 
 
pamatihodnosti
A község temetőjében a 19. és 20. század fordulójáról  származó, helyi készítésű, az élet szimbólumait ábrázoló fejfákkal díszített fa oszlopos sírjelek találhatók.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
pamatihodnosti
A modern történelem emlékei közé sorolható az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve is.