1. október – Medzinárodný deň starších osôb – sme si u nás pripomenuli výnimočným spôsobom. Tento deň sa niesol v duchu úcty, vďaky a medzi-generačného spojenia. Bol výnimočný najmä vďaka prítomnosti našich seniorov, ktorí s otvoreným srdcom a ochotou prispeli k spoločnému zážitku plnému vôní, spomienok, tvorivosti a blízkosti.
Chceme hneď na úvod úprimne zdôrazniť, že účasť našich dôchodcov pri príprave občerstvenia nebola povinnosťou, ale prejavom ich dobrej vôle, energie a ochoty zdieľať to, čo nosia v sebe – skúsenosti, lásku k tradíciám a chuť byť súčasťou niečoho spoločného.
Našou snahou nikdy nebolo vnímať ich ako pomocnú silu, ale ako rovnocenných partnerov, ktorých si vážime a ktorí sú dôležitou súčasťou našej komunity.
Jedlá, ktoré pripravili neboli len chutným pohostením. Boli symbolom spolupatričnosti, pohostinnosti a radosti z toho, že sme spolu. Každý kúsok jedla niesol v sebe lásku, spomienky a rodinnú atmosféru, ktorá naplnila celý priestor.
Veľmi pekným momentom bolo aj spoločné maľovanie na plátno – obraz štyroch ročných období. Tento motív sme nevybrali náhodne. Niesol v sebe hlboký symbolický význam:
Tak ako sa striedajú obdobia v prírode, menia sa aj etapy nášho života. A každá z nich má svoju krásu, hodnotu a dôstojnosť.
Silným zážitkom bolo aj premietanie historických fotografií našej dediny, ktoré nám pripomenuli, ako sa žilo kedysi. Následne sme si pozreli zábery zo súčasnosti – a tie boli dôkazom, že hoci sa časy menia, duch komunity, priateľstva a spolupatričnosti pretrváva.
Diskusiu o fotografiách viedol pán Ing. Zoltán Feledy, ktorému srdečne ďakujeme za zaujímavé rozprávanie, ktoré priblížilo miestnu históriu nielen dospelým, ale aj deťom.
Veľké poďakovanie patrí aj miestnym základným školám, ktoré umožnili deťom zúčastniť sa tohto dňa – či už pri varení, maľovaní, alebo rozhovoroch so seniormi. Práve v týchto jednoduchých, no hlbokých stretnutiach sa naplnil hlavný cieľ nášho projektu – spájať generácie.
Tento projekt vznikol v máji 2025 a bol podporený Nadáciou SPP. Vďaka tejto podpore sme mohli vytvoriť priestor, kde sa mladí ľudia učia vnímať hodnotu starších, a seniori zas cítia, že ich skúsenosti a prítomnosť sú stále dôležité.
Na záver chceme ešte raz zo srdca poďakovať všetkým našim seniorom – za vašu trpezlivosť, ochotu, láskavosť a životnú múdrosť.
Tento deň patril vám. A hoci ste dnes niečo pripravili pre nás, veríme, že to najcennejšie sme si všetci odniesli spoločne – radosť, spojenie a pocit, že nikto z nás nie je sám.
Október 1-jén, az idősek világnapján igazán különleges napot élhettünk át. Ez a nap a tiszteletről, a háláról és a generációk találkozásáról szólt. Legfőképpen pedig azokról az idősekről, akik jelenlétükkel, mosolyukkal és nyitott szívükkel tették ezt az alkalmat felejthetetlenné.
Fontos számunkra elmondani, hogy időseink nem azért vettek részt az előkészületekben, mert „kellett”, hanem azért, mert szerettek volna. Mert jólesett nekik adni, együtt lenni, megmutatni mindazt, amit egy életen át magukban hordoznak: tapasztalatot, hagyományt, odafigyelést.
Soha nem tekintettünk rájuk segítőként – ők a közösségünk részei, egyenrangú társaink, akik nélkül szegényebb lenne ez a nap és maga a közösség is.
Az elkészített ételek sokkal többet jelentettek egyszerű vendéglátásnál. Minden falatban ott volt a gondoskodás, a régi idők íze, az otthon melege. Ezek az ízek összehoztak bennünket, beszélgetések indultak, emlékek kerültek elő – igazi családias hangulat töltötte meg a teret.
Különösen szép pillanat volt a közös festés is: együtt készült el a négy évszakot ábrázoló kép. Ez a téma nem véletlenül esett a választásunk. Hiszen mindannyiunk életében megjelennek ezek az „évszakok”:
· a tavasz, a kezdet és a növekedés ideje,
· a nyár, amikor tele vagyunk erővel és tervekkel,
· az ősz, amikor megállunk, visszatekintünk és bölcsebbé válunk,
· és a tél, amely a nyugalomról, az elcsendesedésről szól.
Mindegyik szakasznak megvan a maga helye és értéke – ahogyan az időseink életútjának is.
Megható volt együtt visszanézni falunk régi fényképeit. Sok történet, mosoly és emlék került elő. A jelenről készült képek pedig megmutatták: bár sok minden megváltozott, az összetartozás és az egymás iránti figyelem ma is ugyanilyen fontos.
A beszélgetést Feledy Zoltán mérnök úr vezette, akinek hálásan köszönjük az érdekes, emberközeli történeteket, amelyek a gyerekekhez és a felnőttekhez egyaránt szóltak.
Köszönettel tartozunk a helyi alapiskoláknak is, amiért lehetőséget adtak arra, hogy a gyerekek együtt lehessenek az idősekkel – főzés közben, festésnél vagy egy-egy jó beszélgetés során. Ezek az apró találkozások adták meg ennek a napnak az igazi értelmét.
A program egy májusban indult projekt része volt, amely a SPP Alapítvány támogatásával valósult meg. Ennek köszönhetően olyan alkalmat teremthettünk, ahol a fiatalok tanulhatnak az idősektől, az idősek pedig érezhetik: szükség van rájuk, számítanak, fontosak.
Végül, de nem utolsósorban szeretnénk őszinte köszönetet mondani minden idős résztvevőnek a türelemért, a kedvességért, az odafigyelésért és mindazért, amit ezen a napon adtak nekünk.
Ez a nap Önökről szólt. És bár sok mindent kaptunk – finom falatokat, történeteket, közös élményeket –, a legfontosabbat mégis együtt vittük haza: azt az érzést, hogy összetartozunk, és hogy senki sincs egyedül.
| Po | Ut | St | Št | Pia | So | Ne |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 1 |
| 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
| 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
| 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 1 |